![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/01-kirchenburg-atcc29.jpg?w=640\")
<\/p>\r\nEisenerz egyik legmeghat\u00e1roz\u00f3bb \u00e9p\u00fclete a v\u00e1roska f\u00f6l\u00e9 emelked\u0151 St. Oswald templom, \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9trehozott er\u0151d. H\u00edvj\u00e1k templomer\u0151dnek, v\u00e9dtemplomnak, templomv\u00e1rnak, de mindegy is hogy nevezz\u00fck, mindenk\u00e9ppen egy k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9s \u00e9rdekes \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes, gazdag t\u00f6rt\u00e9nelemmel, ami id\u0151utaz\u00e1sra h\u00edvja az ide l\u00e1togat\u00f3kat. St\u00e1jerorsz\u00e1g legnagyobb \u00e9s legismertebb er\u0151dtemploma, \u00e9s egyike a legjobb \u00e1llapotban megmaradt er\u0151d\u00f6knek eg\u00e9sz Ausztri\u00e1ban.<\/p>\r\n
<\/p>\r\n
(A fot\u00f3 a www.kirchenburg.at oldalr\u00f3l sz\u00e1rmazik.)<\/p>\r\n
Hol tal\u00e1lhat\u00f3? Ausztri\u00e1ban, St\u00e1jerorsz\u00e1g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, Leoben k\u00f6zel\u00e9ben, a 115-\u00f6s \u00fat ment\u00e9n, p\u00e1r j\u00f3 nagy szerpentin k\u00f6z\u00f6tt, Eisenerz \u00f3v\u00e1ros\u00e1ban. T\u00e9rk\u00e9pen ITT<\/a>.<\/p>\r\n A templom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez \u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges Eisenerz t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9be is belelesni kicsit. Eisenerz telep\u00fcl\u00e9st el\u0151sz\u00f6r 1230-ban eml\u00edtik egy oklev\u00e9lben Aerze n\u00e9ven, 1293-ban pedig mint \"inner Eisen\u00e4rz\". A telep\u00fcl\u00e9s \u00e9let\u00e9t a kezdetekt\u0151l fogva a Erzberg vas\u00e9rc\u00e9nek b\u00e1ny\u00e1szata hat\u00e1rozta meg, amelynek jog\u00e1n a szomsz\u00e9dos Vordernberggel osztozott.<\/p>\r\n A templomhoz vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 az \u00f3v\u00e1rosban ki is van t\u00e1bl\u00e1zva.<\/p>\r\n Leopold Ulrich Schiedlberger, eisenerzi \u00edrnok \u00e1ltal a 13. sz\u00e1zadban le\u00edrtak alapj\u00e1n I. Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r, miut\u00e1n legy\u0151zte Ottok\u00e1r cseh kir\u00e1lyt, \u00e1tutaz\u00f3ban \u00e9ppen St. Oswald \u00fcnnep\u00e9n j\u00e1rt Innerbergben, \u00e9s lerakta a szent tisztelet\u00e9re emelend\u0151 templom alapk\u00f6v\u00e9t, melynek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 1279-ben kezdt\u00e9k meg.<\/p>\r\n Ez a Vogelbichl l\u00e1b\u00e1n\u00e1l \u00e9p\u00fclt k\u00e9s\u0151rom\u00e1n templomocska volt 200 \u00e9ven \u00e1t az innerbergi b\u00e1ny\u00e1szok szellemi k\u00f6zpontja.<\/p>\r\n De ki volt St. Oswald? A VII. sz\u00e1zadban \u00e9l\u0151 Szent Oszvald kir\u00e1ly volt az angol szigeten. A kereszt\u00e9nys\u00e9g terjeszt\u00e9s\u00e9n f\u00e1radozva v\u00e9rtan\u00fahal\u00e1lt halt. \u00c9let\u00e9t teljesen \u00e1tsz\u00f6vi a legenda, amelybe a pog\u00e1ny germ\u00e1n hitvil\u00e1g t\u00f6bb eleme is \u00e1tker\u00fclt. Tisztelet\u00e9t n\u00e9met f\u00f6ld\u00f6n t\u00e9r\u00edt\u0151 sk\u00f3t benc\u00e9sek terjesztett\u00e9k. Kultusza Karinti\u00e1ban, St\u00e1jerorsz\u00e1gban, Szlov\u00e9ni\u00e1ban m\u00e9ly gy\u00f6keret vert, innen jutott el haz\u00e1nk nyugati r\u00e9sz\u00e9re is. Szent Oszvaldot holl\u00f3val szokt\u00e1k \u00e1br\u00e1zolni, mert legend\u00e1j\u00e1ban szel\u00edd holl\u00f3 is szerepel, amellyel gy\u0171r\u0171t k\u00fcld messze orsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 pog\u00e1ny menyasszony\u00e1nak. A holl\u00f3 a kir\u00e1lyl\u00e1nyt\u00f3l visszaj\u00f6vet a gy\u0171r\u0171t elveszti, tengerbe ejti, egy hal azonban felhozza, \u00e9s \u00edgy a mad\u00e1r tov\u00e1bb viheti Oszvaldnak.<\/p>\r\n A v\u00e1rosb\u00f3l nagyon-nagyon sok l\u00e9pcs\u0151 visz fel az er\u0151dbe. De a l\u00e9pcs\u0151t v\u00e9gig vir\u00e1gok szeg\u00e9lyezik, \u00e9s meg lehet pihenni m\u00e1sz\u00e1s k\u00f6zben.<\/p>\r\n III. Frigyes cs\u00e1sz\u00e1r m\u00e1r 1470-ben elrendelte a templom g\u00f3tikus b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t. A templom b\u0151v\u00edt\u00e9se gyorsan haladt el\u0151re. Mind\u00f6ssze k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r el is k\u00e9sz\u00fclt a k\u00f3rusterem a r\u00e9gi sekresty\u00e9vel. A templomhaj\u00f3 elk\u00e9sz\u00fclt\u00e9ig ezt a termet haszn\u00e1lt\u00e1k az istentiszteletekre.<\/p>\r\n 1482-ben sz\u00fcletett egy cs\u00e1sz\u00e1ri rendelet: III. Frigyes azt parancsolta, hogy er\u0151d\u00edtm\u00e9nnyel er\u0151s\u00edts\u00e9k meg az Eisen\u00e4rtzt k\u00e9t piac\u00e1t, teh\u00e1t Innerberg (a mai Eisenerz) \u00e9s Vordernberg telep\u00fcl\u00e9seket.<\/p>\r\n Az 1492. \u00e9v szomor\u00fa esztend\u0151 Eisenerz t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben. A telep\u00fcl\u00e9s, \u00e9s vele egy\u00fctt sz\u00e1mos r\u00e9gi irat, kiv\u00e1lts\u00e1g \u00e9s el\u0151jog a l\u00e1ngok martal\u00e9k\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A t\u0171z az \u00e9ppen \u00e9p\u00edt\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 Oswald templomot sem k\u00edm\u00e9lte.<\/p>\r\n Miksa cs\u00e1sz\u00e1r azonban az \u00e9p\u00edt\u00e9s folytat\u00e1s\u00e1t rendelte el. 1512. j\u00falius 1-\u00e9n Leonhard von Lavant p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel a templomot \u00e9s olt\u00e1rait.<\/p>\r\n Hanem ekkor j\u00f6ttek a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k!<\/p>\r\n 1529-ben a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k eg\u00e9szen B\u00e9csig nyomultak, \u00e9s ett\u0151l kezdve, eg\u00e9szen a 16. sz\u00e1zad harmincas \u00e9veinek k\u00f6zep\u00e9ig hatalmas mened\u00e9kv\u00e1rr\u00e1 b\u0151v\u00edtett\u00e9k a templomot. A keleti kaput egy \u0151rh\u00e1zzal \u00e9s v\u00e9dett \u00e1rokkal b\u0151v\u00edtett\u00e9k ki, a falakat megmagas\u00edtott\u00e1k, m\u00e9g egyszer meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, l\u0151r\u00e9sekkel \u00e9s szurok\u00f6nt\u0151kkel l\u00e1tt\u00e1k el. Fa v\u00e1rfolyos\u00f3t \u00e9p\u00edtettek, az eredeti nyugati bej\u00e1ratot befalazt\u00e1k, az \u00e9szaki bej\u00e1ratot pedig k\u00e9t impoz\u00e1ns f\u00e9lkerek toronnyal v\u00e9dett el\u0151-\u00e9p\u00edtm\u00e9nnyel b\u0151v\u00edtett\u00e9k ki.<\/p>\r\n De m\u00e9g ez sem volt minden. A falakon bel\u00fcl kutat \u00e1stak, hogy a v\u00e1r ostroma eset\u00e9n abb\u00f3l l\u00e1thass\u00e1k el v\u00edzzel a lakoss\u00e1got. A lakosok term\u00e9szeti sz\u00fcks\u00e9gleteinek elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re pedig a k\u00f6rfal \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n kialak\u00edtott erk\u00e9ly ny\u00fajtott lehet\u0151s\u00e9get, term\u00e9szetesen l\u0151r\u00e9ssel.<\/p>\r\n Az egykori v\u00e9dtemplomb\u00f3l mened\u00e9kv\u00e1r lett, amely a lakosok v\u00e9delm\u00e9re szolg\u00e1lt a t\u00e1mad\u00e1sok eset\u00e9n. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k azonban szerencs\u00e9re t\u00e1vol maradtak. A templom azonban m\u00e9gis mentsv\u00e1rk\u00e9nt szolg\u00e1lt, amikor az ellenreform\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a lakosok itt kerestek mened\u00e9ket a seckaui p\u00fcsp\u00f6k el\u0151l.<\/p>\r\n Ausztri\u00e1ban m\u00e1r a t\u00f6r\u00f6k fenyegetetts\u00e9g idej\u00e9n egyre jobban terjed\u0151ben volt a protestantizmus, \u00e9s a tanokat az innerbergi b\u00e1ny\u00e1szok is gyorsan maguk\u00e9nak \u00e9rezt\u00e9k, \u00edgy a 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re Innerberg t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben protest\u00e1nss\u00e1 v\u00e1lt, a v\u00e1rtemplom pedig stabilan lutheri k\u00e9zben volt. \u00d6tven \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb azonban Innerberget is el\u00e9rte az ellenreform\u00e1ci\u00f3. Eisenerz protest\u00e1ns polg\u00e1rai 1599-ben els\u00e1ncolt\u00e1k magukat Martin Brenner, az akkori seckaui p\u00fcsp\u00f6k el\u0151l, aki II. Ferdin\u00e1nd fejedelem 316 l\u00f6v\u00e9sz\u00e9nek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val v\u00e9g\u00fcl felad\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette \u0151ket. Az innerbergi polg\u00e1rok ezt k\u00f6vet\u0151en ism\u00e9t t\u00f6bbs\u00e9gben visszat\u00e9rtek a katolikus vall\u00e1sra. A protest\u00e1ns k\u00f6nyveket el\u00e9gett\u00e9k, a hit\u00fckh\u00f6z h\u0171 luther\u00e1nusokat sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k (k\u00f6zt\u00fck legal\u00e1bb 14 koh\u00f3mestert \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1t).<\/p>\r\n 1625-ben hercegi utas\u00edt\u00e1sra l\u00e9trej\u00f6tt az eisenerzi b\u00e1ny\u00e1szatot \u00e9s koh\u00e1szatot egy k\u00e9zben \u00f6sszefog\u00f3 innerbergi t\u00e1rsas\u00e1g, amelynek jelent\u0151s \u00e9rdekelts\u00e9gei voltak a kereskedelemben is \u00e9s a 17. sz\u00e1zadi Eur\u00f3pa legnagyobb vas\u00e9rckitermel\u0151- \u00e9s feldolgoz\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt. A n\u0151k \u00e9s a gyerekek is a b\u00e1nyaiparban dolgoztak, annak ellen\u00e9re, hogy a b\u00e9csi udvar a 18. sz\u00e1zadban t\u00f6bb sikertelen pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st is tett, hogy a n\u0151i munk\u00e1t a fon\u00e1s fel\u00e9 terelje.<\/p>\r\n A 18. sz\u00e1zadban t\u00f6rt\u00e9ntek a pl\u00e9b\u00e1niatemplomot \u00e9rint\u0151 legmark\u00e1nsabb v\u00e1ltoz\u00e1sok. 1706-ban helyezt\u00e9k el a templomban a Johann Christoph Egedacher (salzburgi orgona\u00e9p\u00edt\u0151) \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett orgon\u00e1t. 1768-ban barokk hagymakupol\u00e1t kapott a k\u00e9s\u0151-g\u00f3tikus templomtorony, amely a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig meghat\u00e1rozta a templom megjelen\u00e9s\u00e9t. 1775-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k azt a 160 k\u0151l\u00e9pcs\u0151t is, mely az er\u0151dbe vezet.<\/p>\r\n A templombels\u0151 barokk olt\u00e1rokat kapott, amelyek eg\u00e9szen 1910-ig voltak a templomban.<\/p>\r\n A St. Oswald templom mai megjelen\u00e9se 1900-ban alakult ki. A teljes k\u00f6r\u0171 k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 renov\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n neog\u00f3tikus elemekkel, \u00faj olt\u00e1rokkal, szobrokkal \u00e9s \u00fcvegablakokkal, valamint \u00faj sz\u00f3sz\u00e9kkel l\u00e1tt\u00e1k el a templomot. A templomtorony, valamint az \u00faj sekrestye is ekkor nyerte el mai form\u00e1j\u00e1t. Ekkor cser\u00e9lt\u00e9k le a hagymakupol\u00e1t is a ma l\u00e1that\u00f3 cs\u00facsos tet\u0151re.<\/p>\r\n Az Oswald templom egykori bronz harangj\u00e1val is az t\u00f6rt\u00e9nt, mint megannyi m\u00e1s haranggal az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n. A harangot 1916-ban h\u00e1bor\u00fas c\u00e9lokra beolvasztott\u00e1k. Az 1690-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9t legr\u00e9gebbi harang azonban 1922-ig maradhatott. Ebben az \u00e9vben 4 \u00faj ac\u00e9lharangot k\u00e9sz\u00edtettek.<\/p>\r\n A v\u00e1rtemplom fala hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl mindennek ellen\u00e1llt. 1967 nagyszombatj\u00e1n azonban a d\u00e9li v\u00e9dfal egy 35 m\u00e9ter hossz\u00fa szakaszon leomlott, de a fal helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r be is fejez\u0151d\u00f6tt.<\/p>\r\n A templom belseje egyszer\u0171, ink\u00e1bb g\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa, nem barokkosan t\u00fald\u00edsz\u00edtett, de ett\u0151l m\u00e9g leny\u0171g\u00f6z\u0151.<\/p>\r\n A templombels\u0151 a 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a grazi m\u0171v\u00e9sz, Gustav Troger j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l b\u0151v\u00fclt az ac\u00e9l olt\u00e1rral, amelyet 1993-ban szenteltek fel.<\/p>\r\n (A fot\u00f3 a www.kirchenburg.at oldalr\u00f3l sz\u00e1rmazik.)<\/p>\r\n A hatalmas, sz\u00ednes \u00fcvegablakokon bibliai jelenetek l\u00e1that\u00f3ak.<\/p>\r\n Az orgona sem t\u00fal r\u00e9gi.<\/p>\r\n A templom Isten h\u00e1za, felszentelt hely. \u00c1ltal\u00e1ban olyan helyre \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u0151seink a templomaikat, ahol az \u00e9rezhet\u0151en j\u00f3t\u00e9kony f\u00f6ldsug\u00e1rz\u00e1sok vonalai metszett\u00e9k egym\u00e1st, vagy valami csoda t\u00f6rt\u00e9nt. Ez\u00e9rt az \u0151si templomok mind k\u00fcl\u00f6nleges, test\u00fcnkre - lelk\u00fcnkre j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1ssal b\u00edr\u00f3 \u00e9p\u00fcletek.<\/p>\r\n Tov\u00e1bbi \u00e9p\u00edt\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9ntek 2005-t\u0151l, amikor homlokzat fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok kezd\u0151dtek. Az egykor - a t\u00f6r\u00f6k fenyeget\u00e9s miatt - befalazott nyugati kaput ism\u00e9t megnyitott\u00e1k, \u00edgy ism\u00e9t szabadd\u00e1 v\u00e1lt az \u00f3v\u00e1rosra val\u00f3 r\u00e1l\u00e1t\u00e1s.<\/p>\r\n T\u00f6bb mint 50 \u00e9v telt el az\u00f3ta, hogy az utols\u00f3 sekresty\u00e9s csal\u00e1d elhagyta a Szent Oszvald templom r\u00e9gi falait. Az egykori sekresty\u00e9stornyot most \u00faj otthonn\u00e1 szeretn\u00e9k alak\u00edtani. A templomb\u00f3l t\u00f6bb mint 100 \u00e9vvel ezel\u0151tt kik\u00f6lt\u00f6z\u00f6ttek sz\u00e1m\u00e1ra: a barokk templombels\u0151b\u0151l sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt szentek szobrair\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\r\n Megannyiszor k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k a szobrokat egyik t\u00e1rol\u00f3 hely\u00fckr\u0151l a m\u00e1sikra, \u00e9s m\u00e9g nemr\u00e9g is csak a templom fels\u0151 sekresty\u00e9j\u00e9ben porosodtak, s\u00e9r\u00fclten. De m\u00e1r nem sok\u00e1ig. A frissen restaur\u00e1lt \u00e9s megtiszt\u00edtott szentek \u00faj f\u00e9nyben fognak ragyogni, hogy mes\u00e9ljenek a m\u00faltr\u00f3l, \u00f6sszek\u00f6tve a b\u00e1ny\u00e1szi \u00e9let \u00e9s a hit m\u00faltj\u00e1t, jelen\u00e9t \u00e9s j\u00f6v\u0151j\u00e9t.<\/p>\r\n Fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1k ut\u00e1n 2016 augusztus\u00e1ban nyitott\u00e1k meg a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra a meg\u00fajult sekresty\u00e9stornyot.<\/p>\r\n Ac\u00e9l inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bl\u00e1k k\u00eds\u00e9rik a vend\u00e9geket az er\u0151d\u00edtm\u00e9nyen \u00e9s a templomon kereszt\u00fcl l\u00e1togat\u00e1suk sor\u00e1n, figyelm\u00fcket c\u00e9lzottan az \u00e9rdekess\u00e9gekre ir\u00e1ny\u00edtva. \u00c9s sz\u00e1momra meglep\u0151 m\u00f3don, a n\u00e9met \u00e9s az angol le\u00edr\u00e1s mellett, magyart is tal\u00e1lunk.<\/p>\r\n A turisztikai felfedez\u00e9s f\u00e9nypontja a fel\u00faj\u00edtott ac\u00e9l v\u00e1rfolyos\u00f3, amely a fal bels\u0151 oldal\u00e1n h\u00faz\u00f3d\u00f3 egykori fa v\u00e1rfolyos\u00f3 modern v\u00e1ltozatak\u00e9nt, panor\u00e1ma platformj\u00e1val p\u00e1ratlan r\u00e1l\u00e1t\u00e1st ny\u00fajt a l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyre. Egy apr\u00f3 hib\u00e1ja van csup\u00e1n, hogy a j\u00e1r\u00f3fel\u00fclet is ac\u00e9lr\u00e1csb\u00f3l van, ez\u00e9rt - mivel el\u00e9g magasan van a v\u00e1rfalhoz r\u00f6gz\u00edtve - a t\u00e9riszonyosok sajnos kimaradnak ebb\u0151l az \u00e9lm\u00e9nyb\u0151l.<\/p>\r\n (A fot\u00f3 a www.kirchenburg.at oldalr\u00f3l sz\u00e1rmazik.)<\/p>\r\n Pedig a Roswitha Dautermann nev\u0171 feldbachi m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal kre\u00e1lt, fogalmakkal \u00e9s szimb\u00f3lumokkal d\u00edsz\u00edtett korl\u00e1t is Erzberg, a v\u00e1ros \u00e9s a v\u00e1rtemplom szoros kapcsolat\u00e1r\u00f3l tan\u00faskodik.<\/p>\r\n A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fogalmakat kombin\u00e1lva a l\u00e1togat\u00f3 egyre m\u00e9lyebbre \u00e1shatja mag\u00e1t az innerbergi titkokba, \u00e9s m\u00e1sk\u00e9nt ismerheti meg Eisenerzet.<\/p>\r\n (A fot\u00f3 a www.kirchenburg.at oldalr\u00f3l sz\u00e1rmazik.)<\/p>\r\n A toronyszer\u0171 \u00e9p\u00fclet ad otthont a csontkamr\u00e1nak, a J\u00e1nos-k\u00e1poln\u00e1nak \u00e9s legfel\u00fcl a v\u00e9delmi emeletnek. Az \u00e9p\u00fcletet kezdetekt\u0151l fogva v\u00e9delmi c\u00e9lokra tervezt\u00e9k.<\/p>\r\n A v\u00e9delmi c\u00e9lr\u00f3l tan\u00faskodnak a J\u00e1nos-k\u00e1polna falazat\u00e1ban kialak\u00edtott l\u0151r\u00e9sek is. A csontkamra f\u00f6l\u00f6tt l\u00e9tes\u00edtett k\u00e1polna m\u00e1r 1498-ban \u00e1llt, a mai form\u00e1j\u00e1t 1593-ban nyerte el.<\/p>\r\n A 16. sz\u00e1zad vall\u00e1si villong\u00e1sai idej\u00e9n a k\u00e1poln\u00e1t polg\u00e1ri fegyvert\u00e1rk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k, ezt k\u00f6vet\u0151en avatt\u00e1k fel ism\u00e9t a k\u00e1poln\u00e1t \u00e9s a mai olt\u00e1rt. A 20. sz\u00e1zadban \u00fajra lomt\u00e1rr\u00e1 v\u00e1lt a k\u00e1polna, v\u00e9g\u00fcl 2007-ben restaur\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\r\n A falakon bel\u00fcl egy apr\u00f3cska temet\u0151 is tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\r\n Az ezredfordul\u00f3n m\u00e1r nem lehetett tov\u00e1bb figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni az er\u0151d\u00edtm\u00e9ny \u00e9s a pl\u00e9b\u00e1niatemplom k\u00fcls\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9seit. Dipl.-Ing. Harold Umfer b\u00e1nyatan\u00e1csos ez\u00e9rt alap\u00edtotta a Szent Oswald er\u0151d \u00e9s pl\u00e9b\u00e1niatemplom megment\u00e9s\u00e9re alakult egyes\u00fcletet 2004-ben. A VOEST ALPINE Erzberg nyugalmazott b\u00e1nyaigazgat\u00f3jak\u00e9nt a m\u0171remek megment\u00e9s\u00e9re szerette volna ford\u00edtani energi\u00e1it, ezt az \u00edg\u00e9retet tette az egykori eisenerzi pl\u00e9b\u00e1nosnak, Alfred Nikolininek. Bev\u00e1ltotta \u00edg\u00e9ret\u00e9t, \u00e9s megval\u00f3sult a Szent Osvald v\u00e1rtemplom restaur\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 program.<\/p>\r\n 2004 \u00f3ta l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre val\u00f3sult meg a tet\u0151fel\u00fcletek fel\u00faj\u00edt\u00e1sa, falszakaszok felt\u00e1r\u00e1sa \u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9se, sz\u00e1mos befalazott r\u00e9szt bontottak ki, fel\u00faj\u00edtottak olyan helyis\u00e9geket, mint a J\u00e1nos-k\u00e1polna, tov\u00e1bb\u00e1 \u00fcvegablakokat, szobrokat \u00e9s r\u00e9gi s\u00edrk\u00f6veket restaur\u00e1ltak.<\/p>\r\n A 10 \u00e9vig tart\u00f3 fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1latokra Harold Umfer b\u00e1nyatan\u00e1csosnak kitart\u00f3 \u00e9s k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 munk\u00e1val, mag\u00e1nadom\u00e1nyokb\u00f3l, t\u00e1mogat\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s k\u00f6zp\u00e9nzekb\u0151l siker\u00fclt el\u0151teremtenie a sz\u00fcks\u00e9ges 1,2 milli\u00f3 eur\u00f3t. A v\u00e1rtemplomot 2013-ban \u201est\u00e1jerorsz\u00e1gi jelk\u00e9pp\u00e9\u201d nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k.<\/p>\r\n Az Eisenerz v\u00e1ros tulajdon\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 m\u0171remek sikeres megment\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en az egyes\u00fclet c\u00e9ljai a megment\u00e9sr\u0151l meg\u0151rz\u00e9sre m\u00f3dosultak. Er\u0151fesz\u00edt\u00e9sei\u00e9rt Harold Umfer b\u00e1nyatan\u00e1csost a Denkmal Steiermark egyes\u00fclet elismer\u0151 d\u00edjjal t\u00fcntette ki, Dr. Egon Kapellari p\u00fcsp\u00f6k pedig egyh\u00e1zmegyei kit\u00fcntet\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtette.<\/p>\r\n Nyitva tart\u00e1s:<\/p>\r\n Adventt\u0151l h\u00fasv\u00e9tig az er\u0151dtemplom z\u00e1rva tart, de ig\u00e9ny eset\u00e9n, el\u0151zetes egyeztet\u00e9s alapj\u00e1n l\u00e1togathat\u00f3.<\/p>\r\n H\u00fasv\u00e9tt\u00f3l adventig minden nap nyitva 9 \u00f3r\u00e1t\u00f3l alkonyatig, vas\u00e1r- \u00e9s \u00fcnnepnapokon 10:10 \u00f3rakor szent mis\u00e9t is tartanak a St. Oswald templomban.<\/p>\r\n Bel\u00e9p\u0151 jegy nincs, az eg\u00e9sz komplexum ingyenesen l\u00e1togathat\u00f3, de adom\u00e1nyokat term\u00e9szetesen sz\u00edvesen fogadnak, amit az \u00e9p\u00fcletek fenntart\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtanak.<\/p>\r\n Ha Eisenerz <\/a>fel\u00e9 j\u00e1rtok, necsak a l\u00e1tv\u00e1nyb\u00e1ny\u00e1t n\u00e9zz\u00e9tek meg - b\u00e1r az k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hatalmas \u00e9lm\u00e9ny -, hanem menjetek fel ebbe a k\u00fcl\u00f6nleges er\u0151dbe, templomba is.<\/p>\r\n Az inform\u00e1ci\u00f3k a wikipedia, a templomer\u0151d saj\u00e1t honlapj\u00e1r\u00f3l, a www.kirchenburg.at <\/a>- r\u0151l, \u00e9s a www.adorans.hu oldalr\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n \u00c9s ha szeretn\u00e9tek \u00e9rtes\u00fclni az \u00faj bejegyz\u00e9sekr\u0151l, k\u00f6vess\u00e9tek a Kir\u00e1ndul\u00f3 facebook<\/a> oldal\u00e1t is.\u00a0<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/kirandulo.cafeblog.hu\/files\/2019\/02\/p7153914e8ec-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153914e8ec.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153805cf46.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153815a4a0.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153838eded.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153817fca0.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538268adc.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153835d916.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71539024284.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/09-kirchenburg-ate9d8.jpg?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153832f8c2.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153830c1cb.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p715383440f8.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538411725.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153893f6f1.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538532240.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153855bc4d.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538617592.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/15-kirchenburg-atbd8e.jpg?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p715385880f7.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153866bbe0.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538744863.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538490b99.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153878aba0.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p715384580c8.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/kirchenburg-at-schriftgelnder-5-2017-0417ece.jpg?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538798f47.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/kirchenburg-at-schriftgelnder2017-041ce10.jpg?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153884904a.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153886a843.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p715388915f8.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538920977.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538959caa.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153896487e.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153880988f.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p7153841d358.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538362860.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n![\"Ausztria](\"http:\/\/img.reblog.hu\/blogs\/24924\/p71538162b64.JPG?w=640\")
<\/p>\r\n