A Kaiserburgbahn egy kis-kabinos felvonó Bad Kleinkirchheim településen, amivel négy 2000 méter feletti csúcs közelébe juthatunk fel. Persze kis-kabinos felvonó sokfelé van, sokféle van és mindegyikkel élmény utazni, hiszen a kabinból felfelé haladva egyre gyönyörűbb panoráma tárul a szemünk elé, és könnyebben juthatunk fel magas hegyekre. Ilyen felvonót mutatok most is, amivel kényelmesen utazhatunk átszállás nélkül nagyon magasra, és az utazás alatt izgatottan várhatjuk a hegyi kalandokat, vagy akár kicsit be is melegíthetünk. 🙂
Hol található? Ausztriában, Karintiában, a 88-as főút mentén elterülő Bad Kleinkirchheim település szélén. Térképen ITT.
Bad Kleinkirchheim télen egy ismert és népszerű síközpont, nyáron pedig a kirándulók remek kiindulópontja Karintia hegyeinek felfedezéséhez. A Kaiserburg hegy a település saját (házi) hegye, mely a széles, füves, hullámzó fennsíkú Wöllaner Nock sziklás északi kiszögellése. A Kaiserburg nagyon népszerű csúcs, hisz 2055 méter magas, mégis a kabinos felvonónak köszönhetően könnyen, bárki által megközelíthető/megmászható. És további másik három kétezer feletti csúcs is. Ebben segít nekünk a Kaiserburgbahn.
Nem véletlenül utal a település neve is fürdőkre, hiszen két gyógyfürdő is található Bad Kleinkirchheim-ben. A Római-fürdő – Römerbad mögött található a kabinos felvonó alsó állomása.
A hatalmas épület természetesen a kabinok tárolására szolgál, ezért nem kell megijedni, ha késő délután már csak a drótköteleket látjuk a hegyoldalban, de nincs rajtuk semmi.
A kabinok félre vannak állítva az épület két oldalában. A plusz kabinokkal tudják növelni az üzemben lévő kabinok számát, ezzel növelik a felvonó kapacitását. Bár azt nem láttam, hogy este, az üzemidő végén itt szedték-e le a kabinokat a drótkötélről, vagy valahol máshol, de elég nagy a hely az éjszakai pihenőhöz is.
Az épület hátulján az acélrudak méretéből megállapítható a felfelé induló és a leérkező kabinok oldala, hiszen érkezéskor sokkal hosszabb vezetőrudak közé csúszik be a kabin, melyek megrendszabályozzák az esetleges kilengéseket.
A pénztárak mellett hatalmas térképeken átnézhetjük a téli sípályákat, illetve a túrázási lehetőségeket. A Kaiserburgbahn nyomvonala mellett – alatt is vezetnek utak, sőt hegyikerékpáros pálya is van. A túrautakon persze gyalog is felmehetünk a hegyre, de azért a kis-kabinos felvonóval kicsit kényelmesebb. 🙂
A be- és kiszállás az emeleten van, de mivel kerékpár szállításra is van lehetőség, a széles lépcsősor jobb oldalán rámpát alakítottak ki a bicajok feltolásához.
Az éjszakai pihenő után reggel megindulnak a kabinok a drótkötélpályán, és fáradhatatlanul szállítják a kirándulókat a hegyre vagy a hegyről.
Minden nagyon jól ki van táblázva, nyelvtudás nélkül sem lehet eltévedni.
Bent aztán jönnek sorban a kabinok. Leérve nem állnak meg csak lelassulnak, kinyílik az ajtajuk, és menet közben kell beszállni, de ez nem jelent gondot, simán be lehet lépni a lassan mozgó kabinokba.
Még arra is van idő, hogy egyesek a bicajt is beállítsák a kabinba és mellé üljenek. (Mondjuk ebben a személyzet is segít.) Sokan mennek fel nyáron kerékpárral, hogy aztán vagy fent a hegy széles platóján tekerjenek még valamennyit, vagy a lejtős, ugratós úton zúzzanak lefelé a nyaktörő kanyarok és a rázós, sziklás talajon keresztül.
Beszállás után aztán záródnak az ajtók, és ha zöld a jelzés, akkor a kabin kilódul az épületből és megkezdi a repülést felfelé.
Visszanézve látszik, hogy a völgyállomás mellett balra milyen nagy parkoló van, ami nyáron is megtelik. Jobbra pedig, az épület előtt a Római-gyógyfürdő félköríves épülete látszik.
Ahogy halad felfelé a kabin, úgy tárul ki előttünk egyre jobban a táj, a két hegy közötti völgyben megbújó házak. A fantasztikus, harsogó zöld fűnek is meg van a titka – itt ezt még nyáron is szinte minden nap megöntözik. Fentről. Időjárásilag. Esővel. 🙂
De mi is ez? Ez egy kétsebességes kis-kabinos felvonó. A folyamatosan haladó szállító-drótkötélpályán sok-sok kabin jár körbe-körbe. A végállomásokon azonban a kabinok a gyorsabb szállító-kötélről “lejönnek”, majd egy lassabb sebességű drótkötélen vagy láncon mennek körbe és fordulnak vissza, miközben az ajtók kinyílnak, és ki-, illetve beszállni lehet.
A kabinok alatti hegyoldal egy része télen sípálya, nyáron legelő vagy kaszáló. Erős traktorokkal kaszálják a füvet itt a meredek hegyoldalon, ami gondolom nem is teljesen veszélytelen.
A völgy másik oldalán a Gurktali-Alpok vonulatai, az északi oldal egy része a Nockberge Nemzeti Parkhoz tartozik. A Kleinkirchheimi-völgy (ahol a település is található) tipikus gleccservölgy, amely az utolsó eljegesedés során alakult ki.
Alattunk nyugodtan legelésző tehenek kószálnak. A felvonó egyáltalán nem zavarja őket, hiszen a kabinok teljesen hangtalanul siklanak a drótkötélpályán, csupán az oszlopoknál van némi rázkódás, és az ezzel járó zakatolás.
A magas fenyők közötti keskeny ösvényen suhannak a kabinok, így felfelé még nem túl látványos a panoráma. De a hegyoldalban feltűnt a középső állomás épülete.
A Kaiserburgbahn kis-kabinos felvonó útja tehát két szakaszból áll, mivel nagyon nagy távolságot és nagy szintkülönbséget tesz meg. A teljes távolság a legalsó és a legfelső állomás között majdnem négy km, ezt osztották el két részre.
Technikai adatok – Kaiserburgbahn I.:
- gyártó: Girak
- kabinok: Nockenklemme Typ B
- építés éve: 1986-1987
- alsó állomás: 1070 m
- felső állomás: 1363 m
- szintkülönbség: 293 m
- az út hossza: 1539 m
- legnagyobb emelkedés: 56 %
- oszlopok száma: 11 db
- kabinok száma: 83 db
- kabinok befogadó képessége: 6 fő
- utazó sebesség: 5 m/s
- az út hossza: kb. 5,2 perc
- kapacitás: 2350 fő/óra
- a drótkötél átmérője: 44 mm
A középső állomás mellett fogadó és játszótér várja a kirándulókat, meg túrautak is vezetnek erre.
De nem muszáj kiszállni, egy viszonylag nagy épületben, hosszú sínpályán kanyarognak a kabinok a második szakasz felé.
A gyors szállítókötélről az épületbe érve a kabinok leakadnak, az a drótkötél a hatalmas tárcsákon fordul vissza, miközben a kabinokat a lassabb lánc továbbítja a bonyolult sínrendszeren. Az ajtók kinyílnak, akár meg is mozgathatjuk a lábainkat kiszállva, és kényelmesen sétálhatunk a kabinunk mellett.
A színes kabinok keveregnek lentről felfelé és fentről lefelé is, olyan az egész, mint egy színes forgatag. Így egy fotón, egy álló képen átláthatatlan az egész, de a helyszínen, amikor mozognak a kabinok, nem nehéz átlátni, hogy ki merre megy.
Nagy táblákon ki van írva, hogy Mittelstation – Középső állomás, aki a hegycsúcsra igyekszik ne szálljon még ki. Várja ki türelemmel a lassú döcögést.
Mik ezek a fura tekerők? Talán ezekkel tudják állítani a “váltókat”, hogy merre menjenek a kabinok a bonyolult sínrendszeren?
A középső állomáson is vannak tároló “vágányok”, ahol egy csomó kabin lóg, melyekkel szükség esetén növelni tudják a felvonó kapacitását. Valószínűleg éjszakára a felső szakasz kabinjait ide gyűjtik be, míg az alsó szakaszról a falu völgyállomásán szedik le a kabinokat.
Egy hatalmas S kanyar után aztán feltűnik a fény az alagút végén, záródnak az ajtók és a kis kabinok visszaakadnak a gyors szállítókötélre. Véget ér a csiga tempó, újra repülhetünk a hegy csúcsa felé.
Mivel a középső állomás 1363 méteren van, itt még mindig magas fenyők vesznek körül bennünket, de a drótkötélpálya elkezd meredeken emelkedni.
A második szakasz legmeredekebb emelkedése 73,1 %-os, ez valószínűleg valahol itt található, mert visszanézve elég meredeknek tűnik ez a szakasz.
Bár úgy tűnik, de a kabinok nem mennek annyira magasan. Persze komoly tériszonyban szenvedőknek kihívás ilyen kis golyókban utazni, de mivel kényelmes, párnás padokon lehet ülni, és akár kapaszkodni is lehet, kilátás meg csak oldalra van, így nem annyira vészes. És megéri leküzdeni a félelmet, mert nagy élmény egy ilyen utazás.
Az út során nemcsak tartó, hanem feszítő oszlopokkal is találkozhatunk. Ennél például nem a tárcsák fölött fut a drótkötél, hanem alattuk, ez a kötél feszesen tartásában segít.
Alattunk kanyarog a mountain bike pálya, elég meredek hajtűkanyarokkal, de akik ilyen hegyi kerékpározásra vetemednek, azok biztosan élvezik.
És ahogy egyre magasabbra érünk, lassan kezdenek ritkulni és összemenni a fenyőfák. Az erdő helyét átveszi előbb az alhavasi törpecserjés, majd a havasi rét.
Fent már egészen kinyílik a panoráma, már a messzebb lévő hegycsúcsok is látszanak. A kabinos felvonóból északi irányba láthatunk ki, a közelebbi hegyen a Nockberg-i Biosphärenpark-ra. (Mellesleg ott is van kabinos felvonó, meg egy csomó túrázási lehetőség.)
Bad Kleinkirchheim felvonói 2015-ben bekerültek Ausztria 50 legjobb felvonói közé. Ez a díj garantálja, hogy az ide érkező, hegyi kalandokat kereső vendégek mindig magas színvonalú szolgáltatásokat találhatnak itt, és biztosan szép élményekkel térhetnek haza.
A felvonó alatt kanyarog a sípálya is, nyomvonalát a hóágyúk mutatják. A sípályák közül több világkupa-futamok lebonyolítására is alkalmas, pl. 2007-ben és 2012-ben rendeztek itt futamokat. A FIS K 70 lesiklópálya 3200 m hosszú, szintkülönbsége 842 méter
A lenti út alapján pedig úgy tűnik, fel lehet menni a hegyre autóval is, hiszen fent is vannak fogadók, vendéglők, amiknek az ellátását valahogy biztosítani kell.
Egészen fentről pedig egészen elképesztő a panoráma, lent már csak apró pontok a falu házai.
Technikai adatok – Kaiserburgbahn II.:
- gyártó: Girak
- kabinok: Nockenklemme Typ B
- építés éve: 1985-1986
- alsó állomás: 1363 m
- felső állomás: 2043 m
- szintkülönbség: 680 m
- az út hossza: 2231 m
- legnagyobb emelkedés: 73,1 %
- oszlopok száma: 21 db
- kabinok száma: 130 db
- kabinok befogadó képessége: 6 fő
- utazó sebesség: 5 m/s
- az út hossza: kb. 8 perc
- kapacitás: 2350 fő/óra
- a drótkötél átmérője: 44 mm
És kb. 15-20 perces repülés után megérkezünk a furcsa alakú felső állomáshoz.
A felső állomás mellett már a kabinból is látható a Kaiserburg csúcs, ahova szinte mindenki felmegy, hiszen nem jelent különösebb kihívást, pedig 2055 méter magasan van a kereszt. De természetesen további túrautak és Hütték várják a kirándulókat a hegyen, még három, közeli, 2000 méter feletti csúccsal.
A felső állomás épülete hátulról, és épp bicajosok indulnak neki a lefelé vezető útnak.
Egyébként a Kaiserburg hegyállomástól a Unterwirt Hüttn-ig van kész egy három szakaszból álló hegyi kerékpár út, mely 11,3 km hosszú. A negyedik szakasz a Hüttétől a Bad Kleinkirchheim-ben található völgyállomásig is hamarosan elkészül, de addig is van erdei út, ahol le lehet menni kerékpárral. Így egyben Európa leghosszabb hegyi kerékpárútja lesz ez.
A felvonó üzemideje kicsit érdekes, de ami biztos: június utolsó vasárnapjáról szeptember második vasárnapjáig naponta 9-től 16-ig (utolsó völgymenet 16:30) közlekedik.
Pünkösdkor péntektől hétfőig, majd a júniusi hétvégéken vasárnaptól keddig 9-től 12-ig és 13-tól 16 óráig jár. (Egy órás ebédidő!!!)
Aztán a nyári menetrend utáni keddtől október utolsó vasárnapjáig kedden és csütörtöktől vasárnapig üzemel 9-től 12-ig és 13-tól 16-ig, 1 órás ebédidővel.
Jegyárak (2019):
Kaiserburgbahn I + II (mindkét szakasz a falutól a csúcsig)
hegy ÉS völgymenet
- felnőtt 22 Euro
- gyerek (6-14 év között) 11,60 Euro
hegy VAGY völgymenet
- felnőtt 18 Euro
- gyerek (6-14 év között) 9,30 Euro
De Karintia kártyával naponta egy hegy ÉS völgymenet ingyenes! És 6 év alatti gyerekek részére is ingyenes.
A felső állomás beton épületének bejárata nincs túldíszítve (és túltáblázva sem), de azért meg lehet találni a lefelé vezető utat.
A felső állomás csak egy visszafordító állomás, itt nincs garázs, nincsenek félreállított kabinok. Egyik oldalon kiszállhatunk a kabinokból, a másik oldalon pedig be.
További jegyárak (2019):
Kaiserburgbahn I. (a falutól a középső állomásig)
hegy ÉS völgymenet
- felnőtt 18 Euro
- gyerek (6-14 év között) 9,30 Euro
hegy VAGY völgymenet
- felnőtt 11,50 Euro
- gyerek (6-14 év között) 6,20 Euro
6 év alatti gyerekeknek ingyenes.
Lehetőség van kombinált jegy vásárlására is a Kaiserburgbahn és a Biosphärenparkbahn Brunnach felvonókra. Ez esetben a két felvonóra egy napra szól a jegy 23,50 Euro felnőtteknek és 12,80 Euro gyerekeknek. Ha azonban Karintia kártyát veszünk igénybe és ingyenesen felvonózunk, akkor egy nap csak egy felvonóval mehetünk, tehát a két hegyet két különböző napra kell betervezni.
A középső állomáson lefelé is részünk lehet a lassú keringőzésben, vagy kiszállhatunk sétálni picit. Ezen az oldalon a gyors szállító kötelet vezető hatalmas tárcsák is színesek.
És ha megkapjuk a zöld jelzést, akkor csak úgy kirepül a kabin az állomás kapuján. Persze, hiszen a lassú keringőzés után ismét ráakad a kabin a gyors szállítókötélre, ami jól megrántja kifelé.
Még innen is csodás panorámában gyönyörködhetünk, de hamarosan visszaérkezünk a faluba.
Jegy árak kerékpárosoknak (2019):
1 db hegymenet a Kaiserburgbahn-nal a csúcsig (beleértve a kerékpár szállítást is) felnőtteknek 27 Euro, gyerekeknek 18,30 Euro
4 órás kártya kerékpár szállítással felnőtteknek 33 Euro, gyerekeknek 22 Euro
napi jegy kerékpár szállítással felnőtteknek 39 Euro, gyerekeknek 28 Euro
kerékpár szállítási díj a Karintia kártyával érkezőknek egységesen 9 Euro
És a következő képen már az is látszik, hogy bizony nyáron is mennyire megtelik a parkoló kirándulókkal. Bad Kleinkirchheim télen és nyáron is Ausztria húsz leglátogatottabb üdülőhelye között található.
Kutyák részére sehol nem találtam jegyet, és semmilyen utalást a velük történő utazásra, de biztos vagyok benne, hogy lehet kutyával utazni (póráz, szájkosár).
Itt pedig megérkeztünk az alsó állomásra, körbeértünk.
Remélem kedvet kaptatok a kabinos felvonózáshoz, és ha Karintiában jártok a környéken, vagy pont Bad Kleinkirchheim-ben, akkor kipróbáljátok a Kaiserburgbahn kabinjait.
Hiszen a környék tele van egy csomó más látnivalóval is. Nincs messze a Millstätter-see, ami körül szintén remek kirándulóhelyek vannak és nyáron fürödni is lehet benne, valamit erre van a Mölltal völgy, ahol két szurdok is van: a leghangosabb Raggaschlucht és a legmászósabb Groppensteinschlucht, valamit a Mölltaler Gletscher ahol nyáron is lehet hógolyózni. Oda pedig többféle “járművel” lehet feljutni, van egy sikló a hegy gyomrában, aztán van egy kabinos felvonó hét gyönyörű tó fölött, valamint még egy libegő is a csúcshoz. De a Brunnach-i Biosphärapark-ban is nagyszerű túrázási lehetőségek vannak csúcsokkal és csúcskeresztekkel, ahova szintén egy kis-kabinos felvonó, a Kaiserburgbahn ikertestvére visz fel. Sőt, túrázni Bad Kleinkirchheim település körül is lehet, hamarosan meg is mutatom hogyan.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Az információk a wikipedia oldalairól, valamint a település saját holnapjáról (www.badkleinkirchheim.com) származnak.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: