Még egy várat hoztam/mutatok Dél-Csehországból, egy nagyon különleges, errefelé egyedi formájú, festői várat. Hluboká nad Vltavou településen, gyönyörű környezetben, egy domb tetején található, csodaszép parkkal körülvéve ez a fehér falú, romantikus kastély, mely mai alakját a tulajdonos angliai látogatásainak köszönheti.
Hol található? Csehországban, Ceske Budejovice mellett kb. 10 km-re, Hluboká nad Vltavou településen. Térképen ITT.
Hatalmas parkoló található lent a faluban, ahol autóval, busszal is meg lehet állni, és kis butiksor is szegélyezi. A parkoló díja egy napra autóknak 50 Korona vagy 2 Euro. A parkolóból kis-vonattal utazva, vagy gyalog lehet felsétálni a várhoz (kb. 10 perc és egy kis emelkedő).
A kastélyt gyönyörű park veszi körül. A park üzemeltetése is a hercegi család hlubokai tartózkodásának volt alárendelve. Amikor az uraság nem volt jelen a kastélyban, a parkon való átjárás engedélyezve volt, hogy Zámostí lakosai lerövidíthessék az útjukat a hlubokai vásár felé.
Az uraság érkezését egy nappal előre jelezték zászló kitűzésével a nagy toronyra. Amennyiben a nagy tornyon lobogott a zászló, a kastélyparkot a nyilvánosság számára bezárták és a közkedvelt helyekre, ahonnan csodaszép kilátás nyílt a környező vidékre, padokat és asztalokat helyeztek ki, hogy a hölgyek séta közben megpihenhessenek.
Hlubokát, hasonlóan mint a többi Schwarzenbergi kastélyt, sohasem lakták egész éven át. Ide általában ősszel, a szeptemberi vénasszonyok nyara, “indiánnyár” idején, illetve októberben a vadászati szezonra érkeztek.
A hlubokai vadászati szezonnak minden évben jelentős résztvevői voltak. A jelentős látogatók aláírásaikat a nagy vadászkönyvbe jegyezték be, mely a mai napig megtekinthető a kastélyban. A kivételes trófeákat preparálták és szöveges címkékkel látták el. A kastély folyosóin sétálva megtudhatjuk mikor, ki és hol ejtette el az adott vadat. De a kastély belső udvar felőli homlokzata is tele van trófeákkal.
Milyen volt az élet a hlubokái kastélyban?
Délelőtt az uralkodó herceg a családi vagyon gondozásával foglalkozott. Bevitték neki a postát és érkeztek hozzá a az uradalmi intézőség tisztviselői, hogy számot adjanak a tevékenységükről.
A reggeli teát a család egyes tagjainak önállóan szolgálták fel, egy órakor egy könnyű uzsonnára jött össze a társaság. A fő étkezés estére lett áttéve az angol “dinner” idejére.
A délutáni kellemes vidéki időtöltéshez Hlubokán a lovaglás és a gyalogos kirándulások tartoztak, este pedig szótagrejtvények megfejtésével versengtek egymás ellen.
Az egészség megőrzését szolgálták a korai mezítlábas séták a reggeli harmatban, Vincenz Priessnitz gyógyász tanácsai szerint.
A hlubokái állandó személyzet a különböző korokban húsz-harminc alkalmazottból állt: komornyikok, komornák, szakácsok, szolgálók, szobalányok, vadászházi felügyelők és sofőrök is szolgálták az uraságot. Amikor hatalmas vadászünnepek zajlottak, vagy kivételes ünnepi alkalmakkor (mint pl. Adolf József herceg és neje, Ida hercegnő aranylakodalmakor) a személyzet száma a kétszázat is elérte.
A kastély azonban nem nézett ki mindig így. Sőt! Az eredeti nem nagy kiterjedésű őrvárat a 13. században alapították, mint a királyi végvárak rendszerének egyik elemét, melyek védték a királyság határait. II. Přemysl Ottokár halála után a várat egy rövid időre a Vítkovic nemzetség tagjai szerezték meg, de a vár hamarosan újra királyi birtokba került. Nem sokkal ez után Luxemburgi János cseh király zálogba adta Landsteini Vilmosnak.
A vár zálogtulajdonosai gyakran változtak és a vár pusztulásnak indult. II. Ulászló 1490-ben Pernsteini Vilmosnak adta zálogba a területet, amelyen a vár akkor már az összeomlás határán volt, ezért ő azonnal nekilátott a felújításnak. A Pernsteiniek újfajta vállalkozásokkal – sörfőzéssel, bányászattal és elsősorban tógazdálkodással – lendítették fel a nyomorúságba került uradalmat. Hluboká környékén több halastavat létesítettek.
Hluboká határában ma is több halastó található. A parkba kihelyezett nagy táblákon sok hasznos információt is olvashatunk.
Ezt az eredeti, a 15. század végén jelentős mértékben késő gótikus stílusban átépített várat ma már nem ismerjük.
1534-ben a várat Sunnecki Ungand András vette át, aki tovább folytatta az átépítést. A vár alatti lejtőkön szőlőskerteket létesített, a Moldván egy nagy malmot, és a várba gépekkel szivattyúztak vizet a folyóból. A költséges lovagi élet azonban eladósodáshoz vezetett.
A Cseh Királyság legfőbb kancellárja Hradeci Jáchym részére I. Ferdinánd császár 1562-ben engedte át a várat a majorral együtt 115 000 jáchymovi garasért. Az új birtokos nekilátott a komor középkori vár reneszánsz kastéllyá történő átalakításának. A kastély három szintes lett, három belső udvarral, gazdagon festett kápolnával, gazdasági épületekkel, külső védőfallal, és a hlubokái uradalom virágozni kezdett. A munkálatokat fia, Hradeci II. Ádám fejezte be, majd amikor leszármazottaik 1598-ban eladták a birtokot, a birtokkönyvbe, mint virágzó uradalom került be kastéllyal és majorral, szőlőskertekkel, komlóföldekkel és gyümölcsösökkel, sörfőzdével és malommal, fűrészteleppel, vízművel és vadaskerttel.
Sajnos ezután az uradalmat a passauiak kétszer is kifosztották, és néhány háborús év elegendő volt ahhoz, hogy az egykor virágzó Hluboká értéke csupán 120 000 garast érjen, mert a “kastély ablakait, kályháit, zárjait és ajtóit a katonai népség szétzúzta és elhurcolta”. Néhány újabb felújítás és viszontagságos év után végül 1661-ben eladták az egész birtokot I. Schwarzenberg János Adolfnak.
Az új tulajdonos először inkább csak fenntartási munkákat végeztetett Hlubokán, majd Giacomo Antonio Maggi építész 1665-től kibővítette és felújította a harmincéves háború alatt elhanyagolt kertet és új épületszárnyat is épített. Schwarzenberg János Adolf fia Ferdinand Eusebius a kastély fűtését korszerűsítette: a régi nyitott kandallókat lebontatta, és a kastély szobáit korszerű, kívülről (a folyosóról vagy a kiszolgáló helyiségekből) fűthető cserépkályhákkal rendezte be.
1707 és 1721 között Ádám Ferenc herceg a kastélyt az alapjaitól kezdve megváltoztatta az akkor fénykorát élő barokk stílus szellemében Bayer Ignác Pál hercegi építész tervei alapján. A nagyszerű barokk rezidencia reprezentációs termének mennyezeti festménye a császár üdvözlésére készült, a császári látogatás azonban tragikus véget ért. 1732. június 11-én VI. Károly császár a vadászat során halálosan megsebesítette Ádám Ferenc herceget, aki még aznap elhunyt. Az akkor tíz éves fia József Ádám nagykorúságáig édesanyja, Eleonóra Amália irányította a birtokot.
József Ádám uralkodása idején az osztrák örökségért folyó háborúskodás közben a többszöri ostroma miatt a kastély falaiban komoly repedések keletkeztek, mely a herceget arra késztette, hogy a védőfalakat lebontassa, így mint védelmi erődítményt ne használhassák a továbbiakban a várat. Egészen 1769-ig folytatódtak a kastély homlokzatainak javításai és a díszkert építése a lebontott védőfal helyén.
Mivel a Schwarzenbergek több területet is megszereztek a környéken, valamint az Eggenbergek nagykiterjedésű birtokainak öröksége is rájuk szállt, ezért 1802-ben a birtokokat két ágra osztották. Hluboká az elsőszülöttségi ág igazgatása alatt maradt egészen a második világháborúig.
1812-ben Hlubokán tűz ütött ki, mely során megrongálódtak a felső vendégszobák és a hercegi lakrész néhány helyisége is. A tűzvésztől való félelem miatt József herceg a tornyokat bádoggal fedette le és a kastély valamennyi épületét villámhárítókkal látták el.
Hluboká mai arculatát II. János Adolf idején kapta. A fiatal herceg többször megjárta Angliát és nagyon megtetszettek neki az ottani romantikus jellegű kastélyépületek. Hazatérése után határozta el, hogy ilyen székhelyet épít a barokk Hlubokából. A munkát Franz Beer, bécsi építészre bízta. A munkálatok 1841-ben kezdődtek. A kastély előtti, korábbi épületeket lebontották, hogy ne csúfítsa az új kastélyhomlokzat látványát, aminek végleges alakját a herceg csak 1846-ban hagyta jóvá, amikor a kastély szerkezetépítését már befejezték és a belső munkákon dolgoztak.
Bár a következő évben a nagy torony a nem elég mély alapozásnak és az új díszítőelemekkel való megterhelésnek következtében összedőlt, a munkálatokat gyorsan folytatták és szeptemberben Ferdinánd Maximilián és Károly Lajos főhercegek elhelyezték az új bejárati épület boltozatában a zárókövet. Eleonóra hercegnő (II. János Adolf hitvese) választotta ki angol példák szerint a parketták mintázatát, és a kastély hátsó traktusát kétemeletes vasverandával kötötték össze a kerttel. A kastély belső terei korszerűek és kényelmesek lettek, ahonnan nem hiányzott a meleglevegős fűtés és a távírókészülék sem.
Az épület ünnepélyes befejezése 1871. júliusában jött el a trónörökös Rudolf főherceg részvételével.
A hlubokái kastély jelenlegi alakja nem sorolható be egységesen egyik építészeti stílusba sem. A tudor-stílusú gótika és az Erzsébet-stílusú reneszánsz romantikus felfogásának a kombinációja látható az épületen, melybe még mai, purista nézetek is keverednek.
Az utolsó tulajdonos Schwarzenberg Adolf herceg a világháború alatt külföldre menekült és már soha nem tért vissza, a vagyont 1940-ben a német állami titkosrendőrség vette át és Hlubokára saját gondnokot nevezett ki.
1945. május 8-án az elsőszülöttségi vagyont nemzeti igazgatás alá helyezték, majd egy 1947-es törvény alapján az egész vagyon Csehországra szállt át. Ma a gondnokságot a Nemzeti Műemlékvédelmi Intézet látja el.
Hlubokán található az értékes faliszőnyegek legnagyobb gyűjteménye Csehországban: a gyűjtemény összesen 57 db flamand, túlnyomó részt brüsszeli gobelin szőnyegből áll. A legértékesebbek közé tartozik a nyolc részből álló “Közmondások” című teljes sorozat, melyet 1644-ben készítettek, illetve a szintén nyolc részes “Lovaglóiskola”. A legrégebbi faliszőnyeg egy értékes 1600 körüli keleti szőnyeg, melyet az örökkévalóság és a bölcsesség buddhista szimbólumaival díszítettek.
A kastély konyhája teljes mértékben fennmaradt felszereléssel rendelkezik. A konyhát az angol divat szerint a kastély alagsorában helyezték el, külön bejárata volt és az egyes üzemrészek egymástól célszerűen el voltak különítve. A nagy-, vagy melegkonyhában különböző hőfokra beállítható sütő és vízmelegítésre szolgáló nagy tartályos tűzhely található. A hidegkonyhában hideg ételeket készítettek, ezért itt helyezték el a jégszekrényeket a tengeri herkentyűk, kényes gyümölcsök, tejtermékek és fagylaltok tárolására. Ezektől elkülönítve működött a cukrászat speciális kályhával és egymás felett elhelyezett sütővel, melyek lehetővé tették a hőfok szabályozását tésztafajták szerint. A legérdekesebb konyhai berendezések közé tartozik az a nagy kandalló, melyben egy vastag öntöttvas lapot helyeztek el, amely a felmelegedése után hőt sugárzott, mint egy grillező lap, a kéménybe felszálló meleg levegő pedig mozgásba hozta a különleges lapátkákkal összekötött hosszú nyársakat, így egyszerre akár hatvan csirkét is tudtak sütni.
Az őszi vadászatok idején a konyha akár 120 vendég és a személyzet számára is főzött. A konyha a lakótérrel személy- és konyhai felvonóval volt összekötve.
Az angol reggeliző szalonok mintájára berendezett tágas “reggeli szalon” falát családi portrék díszítik, melyeket közvetlenül a helyiség faragott falburkolatába helyeztek el.
A barokk kastély nagy reprezentációs termét Hluboká átépítésekor könyvtárrá változtatták. A 12 000 kötet elhelyezéséhez II. János Adolf a würzburgi kolostorból könyvszekrényeket vásárolt.
A régi könyvszekrényeket egységessé tették a korinthoszi oszlopfőkkel díszített karcsú oszlopok. A könyvszekrényeket a hlubokái birtok egyes tulajdonosainak a 26 címerét ábrázoló faragott felépítménnyel egészítették ki.
(A fotó a www.zamek-hluboka.cz oldalról származik.)
A földszinti reprezentációs termeket és a magánlakosztályokat meleg levegővel fűtötték. A pincetérben elhelyezett nyolc hatalmas fafűtéses kazánból a falban lévő aknákon át áramlott a meleg levegő az egyes helyiségekbe. Hogy ne fűtsék feleslegesen a nem használt részeket, a kazánok melletti különleges húzórudak és csappantyúk rendszerével lehetővé tették az egyes lakosztályokhoz vezető aknák elzárását vagy kinyitását. A szobákban az aknák nyílását lezáró díszes rácsokon egyszerű lemezajtócskák voltak, melyek nyitásával vagy bezárásával szabályozni lehetett a beáramló meleg levegő mennyiségét, így a szoba hőmérsékletét is. Nagyobb hidegek esetén pedig a lakosztályokban található cserépkályhákban is befűtöttek.
A kastély átépítésekor a magán- és vendéglakosztályokat fürdőszobával és vízöblítéses vécével is felszerelték. Az egyik első fürdőszobát Eleonóra hercegnő számára létesítették. Az utolsó építészeti módosítások között pedig Hilda, született luxemburgi és nassaui hercegnő lakosztálya melletti fürdőszobát kétféle kézi zuhanyzóval, vízöblítéses vécével, bidével és fűtött törölköző tartóval szerelték fel.
A hlubokái fegyvertár Közép-Európa egyik legnagyobb fegyver- és fegyverzetgyűjteményei közé tartozik. A Rondellában elhelyezett fegyvertárban romantikus stílusban állították ki a többségében a 15. és 16. századból származó fegyvereket és fegyverzeteket.
A feketített, arannyal és ezüsttel gazdagon díszített félvértezet valószínűleg Schwarzenberg György Lajosé volt, aki rendkívüli diplomáciai tehetségét a Habsburg-ház szolgálatában bizonyította. Eggenberg János Ulrikkal együtt tervet dolgoztak ki a császár számára egy nagy osztrák kereskedelmi és hadi flotta létesítésére, majd a horvát határ parancsnoka lett a török veszély idején Varasdon. Ennek ellenére a történelemben csak az első házasságával összefüggésben említik, amikor 1617-ben politikai okokból feleségül vette Neumann Annát, a 82 éves ötszörös özvegyet, akitől a stájerországi muraui uradalmat örökölte. (Ezt a történetet én is megemlítettem a Murau városkáról szóló bejegyzésemben.)
A fegyvergyűjtemény után gyönyörű csarnok vezet le vissza a kastély parkjába. A szemben lévő épületben pedig időszaki kiállítások, képtár várja az érdeklődőket.
A téli lovarda tervét II. János Adolf herceg már 1845-ben jóváhagyta. 1907-ben, Adolf József herceg és Ide hercegnő aranylakodalmának megünneplésekor itt látták vendégül a több mint 120 meghívott előkelőséget a lovarda nyitott tetejű nagytermében.
A kastély nagy tornyából páratlan kilátás nyílik a České Budějovice-i medencére és a települést körülvevő halastavakra.
A kastély egyik utolsó építészeti módosítása a teaszalon kialakítása volt, melyet 1909-ben a cseh és osztrák arisztokrácia kedvelt építésze Humbert Walcher, moltheimi lovag tervezett és felügyelt. Az ő kérésére megfelelő jegenyefenyő-törzseket kerestek, melyekből “görcsök nélküli” deszkákat készítettek a kazetták burkolata számára.
A vár bejárása vezetett túrák keretében lehetséges. A következő közül választhatunk.
Téli túra: Már télen is várják a látogatókat, amikor a kastély tulajdonosok utolsó három generációjának lakosztályait nézhetjük meg. E túra során lehet megtekinteni a csodálatos vadász étkezőt is. (A túra kb. 40 percig tart.)
Nyitva tartás:
01.02. – 03.18. keddtől vasárnapig 10 és 16 óra között
11.13. – 12.21. keddtől vasárnapig 9 és 16 óra között
Belépő jegy árak:
cseh idegenvezetéssel
- felnőtt 140 CZK
- gyerek (6-15 év között) 100 CZK
- diák (15-26 év között) 100 CZK
- nyugdíjas (65 év felett) 100 CZK
- 6 év alatt ingyenes
idegen nyelvű idegenvezetéssel
- felnőtt 260 CZK
- gyerek, diák és nyugdíjas 180 CZK
- 6 év alatt ingyenes
(A kép a www.zamek-hluboka.cz oldalról származik.)
Reprezentációs termek: Ezen a túrán tekinthetők meg többek között a reggeliző szoba, a dohányzó szoba, az olvasó terem, kis- és nagy-étkező, a fegyverkiállítás és Eleonore hercegnő személyes lakosztálya. (A vezetés kb. 55 perc.)
Nyitva tartás:
04.01. – 10.31. között keddtől vasárnapig 9:00 és 16:30 között, július-augusztusban hétfőn is és 17 óráig.
Belépő jegy árak:
cseh idegenvezetéssel
- felnőtt 200 CZK
- gyerek (6-15 év között) 140 CZK
- diák (15-26 év között) 140 CZK
- nyugdíjas (65 év felett) 140 CZK
- 6 év alatt ingyenes
idegen nyelvű idegenvezetéssel
- felnőtt 300 CZK
- gyerek, diák és nyugdíjas 210 CZK
- 6 év alatt ingyenes
A kastély konyhája külön vezetés során tekinthető meg.
Nyitva tartás:
05.01.-06.30. és 09.01.-09.30. között szombaton és vasárnap 10-16 óra között
07.01.-08.31. között minden nap 10-16 óra között
Belépő jegy árak:
cseh idegenvezetéssel
- felnőtt 100 CZK
- gyerek (6-15 év között) 70 CZK
- diák (15-26 év között) 70 CZK
- nyugdíjas (65 év felett) 70 CZK
- 6 év alatt ingyenes
idegen nyelvű idegenvezetéssel
- felnőtt 180 CZK
- gyerek, diák és nyugdíjas 130 CZK
- 6 év alatt ingyenes
(A kép a www.zamek-hluboka.cz oldalról származik.)
A kastély tornya is külön belépővel, de szabadon látogatható. Csodálatos kilátás nyílik belőle, viszont 245 lépcsőfokot kell megmászni, így a kilátás valóban lélegzetelállító lesz. 🙂
Nyitva tartás:
05.01.-10.31. között minden nap 10 és 16 óra között.
Belépő jegy árak:
- felnőtt 100 CZK
- gyerek, diák és nyugdíjas 70 CZK
- 6 év alatt ingyenes
Ha Dél-Csehországban jártok tehát, ne hagyjátok ki Hluboka várát, mert egy nagyon szép és különleges építményt láthattok itt, ami gazdag történelemmel és értékes belsőkkel rendelkezik.
És ha már erre jártok, nézzetek be Cesky Krumlov-ba is, ahol szintén egy fantasztikus Rosenberger-Schwarzenberg vár áll, de maga a város is egy kis ékszerdoboz. És Jindřichův Hradec-ben is egy különleges várat csodálhatunk meg.
Az információk a helyszínen vásárolt magyar nyelvű könyvecskéből és a vár hivatalos holnapjáról, a www.zamek-hluboka.cz-ről származnak.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: