Sankt Lambrecht egy apró falucska Murau közelében, az Alpok magas csúcsai között. Nyáron népszerű kirándulóhely a szomszédos Zirbitzkogel-Grebenzen Naturpark. A Grebenzen pedig már 40 éve várja télen a síelés szerelmeseit. Azonban a falut nem csak erről ismerik már majdnem ezer éve.
A központban található bencés apátság és kolostor kuriózum a környék látnivalói között. Ha erre jártok, keressétek fel! Mutatom miért!
Hol található? Ausztriában, Stájerországban, Murau közelében, a hegyek között, Sankt Lambrecht településen. Térképen ITT.
St. Lambrecht 1028 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik távol a világ zajától, egy kis félreeső út mellett. Erre csak az jön, akinek erre van dolga, átmenő forgalom nem nagyon van. Azt persze nem lehet mondani, hogy a madár sem jár erre, mert madárból viszont van sok. Meg napfényből, felhőkből és jó levegőből.
A falunak 1916 lakosa van és a Murau-i járáshoz tartozik. Nincs is messze tőle, mindössze 15 km a távolság a két település között.
A bencés apátság első említése 1066-ból származik, mint “Szent Lambert temploma az erdőben”. A kolostort Markward von Eppenstein őrgróf alapította 1076-ban. Az ő fia III. Heinrich von Kärnten herceg fejezte be a kolostor alapítását, majd halálával 1122-ben kihalt az Eppenstein nemzetség. Viszont ő volt az, aki támogatás szerzett a kolostornak a művészetek és a tudományok ápolásához, műveléséhez.
1096-ban a császár is elismerte és megerősítette a kolostor létét, 1109-ben pedig már a pápa is elismerte.
1144-ben az Alsó-Ausztriai Altenburg apátságát a St. Lambrecht-i bencés szerzetesek népesítették be, bár az nem ismert, hogy melyik bencés apátságból jöttek ide az első szerzetesek. 1157-ben pedig Mariazell-ben alapították meg az apátságot (ami sokkal “népszerűbb” és ismertebb lett, mint az eredeti St. Lambrecht-ben). Pedig a mariazelli apátság egy kis megszakítással (1949 és 1992 között) végig és ma is St. Lambrecht-i fennhatóság alatt áll.
1160-ban szentelték fel Sankt Lambrecht-ben az apátság román stílusban épült templomát, egy háromhajós bazilikát, mely már majdnem akkora volt, mint a mai apátsági templom.
Nem sokkal a kolostor alapítása után egy jelentős kéziratgyűjtemény keletkezett, mely hűen dokumentálta a 12. és a 13. századot. Ez főleg liturgikus és teológiai könyvekből állt, de megtalálhatóak voltak benne antik írók művei is. A gyarapodó könyvtárat aztán I. Johann Friedberger apátnak (1341-1359) köszönhetjük, aki Bologna-ban tanult és számos könyvvel gazdagította a gyűjteményt, valamint maga is írt.
A román stílusú bazilika egy 1262-es tűzeset után sajnos 1327 körül leomlott, de 1421-re újjáépítették gótikus stílusban.
1424-ben alapították a Peterskirche-t, majd 1471-ben leégett az egész épületegyüttes, a kolostor, az apátsági templom, a Péter-templom és a kórház (vagy szegényház) is.
1639-92 között korai barokk stílusban építették újjá az épületeket. Az építkezés vezetője az a Domenico Sciassia volt, aki a mariazell-i építőmester is volt.
Ma ezen a gyönyörű kapun lehet bemenni az apátság területére és a belső udvarra.
1730 és 1750 között egy további déli szárnyat építettek a kolostorhoz, ezzel tulajdonképpen egy piacteret hoztak létre középen. Amely ma gyönyörű udvar.
Az 1782-ben kezdődő vallási reform, és II. József császár által kiadott dekrétum következtében a kolostor kézirat és könyv gyűjteményét a grazi egyetemi könyvtárba költöztették. Majd miután II. Ferenc császár 1802-ben feloldotta a tilalmakat, visszakapta a könyvtárát St. Lambrecht, azonban a nagyon értékes kéziratok Graz-ban maradtak.
Miután 1938 májusában az Anschluss után a kolostort a nemzeti szocialisták Hubert Erhart vezetésével lefoglalták, a bencések áthelyezték székhelyüket Mariazell-be. Ekkor a teljes könyvtári gyűjtemény, beleértve 16., 17. és 18. századi könyveket, összesen 2100 tétel a Stájer Tartományi Könyvtárba került Grazba.
A második világháború alatt koncentrációs tábori foglyokat szállítottak és tartottak fogva az apátságban. A férfiak az erdőkben és a mezőgazdaságban, a nők elsősorban a háztartásban dolgoztak. Az apátság udvara katonai bemutatók teréül szolgált, azonban az apátsági templom megtarthatta eredeti plébániatemplom funkcióját.
A templom mellett találjuk a falu apró temetőjét is.
1946-ban tértek vissza a szerzetesek Sankt Lambrecht-be. Ma a kolostorhoz összesen 4000 hektár mezőgazdasági és erdőgazdálkodási terület tartozik, ezzel biztosítják a szerzetesek a kolostor jövőjét. A helyiekkel együttműködve egy távfűtő művet is üzemeltetnek, mely az egész helyet ellátja. A kolostorban konferencia és szemináriumi központ működik szellemi és kreatív iránnyal, valamint manager iskolájuk is van. Továbbá saját termékek piacra dobásával próbálják fellendíteni a kulturális és a zarándok turizmust.
Az apátság, mint minden kolostor a középkorban képzési, oktatási központ is volt. 1835-ben alapítottak az apátságban egy országos gimnáziumot öt osztállyal. Az iskola 1932-ig működött.
Ma különböző kurzusokat tartanak a kolostorban a helyi szerzetesek és meghívott előadók bevonásával. Vannak életvezetési és lelki gyakorlatos hetek, ikonfestő tanfolyam, meditatív kirándulások, kórusok találkozója és előadás a spiritualitásról az üzleti életben.
A kolostor látnivalói:
- Peterskirche (1424-ben alapítva)
- kora barokk kolostorépület
- kolostormúzeum művészettörténeti gyűjteménnyel a 13. századtól
- apátsági könyvtár
- gótikus apátsági templom
A látnivalókat vezetéssel tekinthetjük meg május 15. és október 15 között hétfőtől szombatig 10:45 és 14:30 órakor, vasárnap és ünnepnapokon a mise után és 14:30-kor.
Van egy nagy kör, ami kb. 90 percig tart és bemutatják a kolostor múltját és jelenét, a művészettörténeti gyűjteményt, a néprajzi gyűjteményt, a kis liturgikus kincstárat, a prelátus csarnokot és a madármúzeumot. A belépő felnőtteknek 8 Euro, gyerekeknek 5 Euro.
(A kép a wikipedia.org-ról származik.)
Van egy kis kör, ami bemutatja az apátság múltját és jelenét, a kis liturgikus kincstárat, a prelátus csarnokot és a madármúzeumot tartalmazza, és kb. 45 percig tart. Erre a belépő felnőtteknek 6 Euro, gyerekeknek 4 Euro.
Valamint van egy téli vezetés október 16. és május 14. között kedden és szombaton 10:45-kor, ami kb. 45 percig tart és bemutatják az apátság múltját és jelenét, a kis liturgikus kincstárat, a prelátus csarnokot és a madármúzeumot. Erre a belépő felnőtteknek 6 Euro, gyerekeknek 4 Euro.
A vezetések 5 főtől indulnak, 10 fő feletti csoportot pedig előre be kell jelenteni.
Az apátsági templom a bencés kolostor és St. Lambrecht fő temploma. Gótikus stílusú, háromhajós templom. A bordás boltozat 11 pillérpáron nyugszik. A reneszánsz bejáratot Domenico Sciassia tervezte.
A templom orgonáját 2003-ban készítette az Orgelbaufirma Manufacture d’Orgues Luxembourgeoise Georges Westenfelder.
A 17. században, 1632-ben a főoltár, és a 18. században a szószék által a templom barokk elemek is megjelentek.
Az apátság mellett gyönyörű, gondozott kert csábít sétálásra. A kert több részből áll, a részeket a négy elem szimbolikája köré tervezték. Egy-egy részt kapott a föld, a levegő, a tűz és a víz.
A témák között azért található szépen gondozott zöldséges és gyógynövényes kert is.
A földet hullámzó vonalak és hatalmas sziklák jelképezik, talán a naprendszert leképezve.
A tűz egy tűzkerék labirintusban jelenik meg.
A víz pedig a gyógynövénykertben van jelen.
Az apátságon túl pedig a hegyek között találhatunk remek kikapcsolódási lehetőségeket. Nyaranta “repülős-napot” tartanak, amikor a Grebenzen tövébe kitelepül az egész falu. Szól a zene, folyik a sör és sül a kolbász.
Lehetőség van helikopteres repülésre, bemutatóznak kisrepülővel és helikopterrel, van modell-helikopter bemutató és célba ugró verseny is.
A siklóernyősöket folyamatosan szállítják a hegyre, hogy aztán onnan nekilendülve levitorlázhassanak a völgyig.
A túrázni szeretőket pedig rengeteg lehetőség várja a Zirbitzkogel-Grebenzen Naturparkban. Valamint itt működik Stájerországban a leghosszabb, 1700 méteres bobpálya.
Télen a síelés szerelmesei az 1870 méteres csúcs és az 1010 méteres alsó állomás között ingázhatnak kedvükre. Egy ülőlift és több tányéros, valamint csákányos felvonó segíti a csúcsrajutást, és 25 km sípálya áll rendelkezésre lefelé. A pályák többsége könnyű és közepes, de a profik részére FIS minőségű lesiklópálya is van. Van még szánkópálya is a hegyen, továbbá sífutópályák a település mellett.
Érdemes tehát néhány napot eltölteni ezen a gyönyörű helyen, harapni a jó levegőt, hallgatni a madárcsicsergést, kirándulni, túrázni, pihenni, feltöltődni. 🙂
És ha a környéken jártok ne hagyjátok ki Murau-t, mert egy bájos kis városka, és keskenynyomtávú vonattal, a Murtalbahn-nal is utazhatunk Murau-ból a hegyek között. Itt magasodik a Kreischberg, ahova egy klassz kabinos felvonóval lehet feljutni, és nincs messze Stájerország legnagyobb vízesése a Günstner vízesés sem.
Az információk egy része a wikipedia-ról és az apátság hivatalos honlapjáról származik.
Ha pedig nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: