Eisenstadt (magyar nevén Kismarton) a napos Burgenland fővárosa. Az Esterházy család és Haydn városa. Főúri pompa, kellemes parkok, különleges templomok, fülbemászó zenék, rengeteg virág, rendezett belváros, tisztaság és egy csomó látnivaló.
De a legfőbb látnivaló az Esterházy család pompás kastélya a város központjában. A “kastély fénypontjai” kiállítás pedig betekintést ad az Esterházy hercegek és hercegnők főúri világába. Kicsit visszarepít az időben, és a szobákban álmodozhatunk kedvünkre. 🙂
A karizmatikus Esterházy hercegek évszázadokon át alakították Európa történelmét. Hercegi cím birtokosaként, diplomataként és hadvezérként szereztek dicsőséget maguknak és hazájuknak egyaránt.
Hol található? Ausztriában, Burgenland tartományban, Soprontól 22 km távolságra. Térképen ITT.
Az eisenstadti Ausztria egyik legszebb barokk kastélya, amely napjainkban múzeumnak, kutatási központnak, az Esterházy család egyedülálló magángyűjteményének és kulturális rendezvényeknek ad otthont. Adjuk hát át magunkat a hely varázsának, amely számos történelmi esemény helyszínéül szolgált, és ahol egykoron Nelson admirális Haydn zenéjét hallgatta.
Az Esterházy hercegek gyűjtőszenvedélyüknek köszönhetően legendás kincseket és ritkaságokat hagytak az utókorra. A kastély nemcsak Eisenstadt, hanem egész Burgenland legjelentősebb kulturális emlékhelye és turisztikai célpontja.
A kastély helyén már a 13. században állt egy vár, amit később átépítettek és kibővítettek. Előbb a Kanizsai család, majd az Esterházy család tulajdonába került az itteni birtok. 1663 és 72 között Esterházy Pál építtette át a várat, mert nem felelt meg a főúri lakhelyről alkotott elképzeléseinek.
A kastély elején helyezték el a magyar vezéreket ábrázoló mellszobrokat, amelyek között középen Esterházy Miklós nádor és Esterházy Pál mellszobra található. A homlokzaton 16 magyar vezér látható: Zoltán, Vérbulcsú, Géza, Szabolcs, Örs, Lehel, Kund, Gyula, Árpád, Álmos, Béla, Buda, Attila, Keme, Kadocsa és Keve.
A kastély külső oldala a 19. században kapta mai egységesen sárga színét, belül viszont a szürke különböző árnyalatai láthatóak.
A gazdag stukkódíszítést a felső-itáliai Andrea Bertinalli mester készítette. Többek között tőle származnak a főhomlokzat, valamit az udvari homlokzat párkányzata alatt és a kastélyudvar pilasztereinek talpazatán található torzfejstukkók is.
A barokk korban népszerű torzfejstukkó-díszekről számos legenda kering. Az egyik szerint a rossz szándékú és önző udvari tisztviselők visszatartották a stukkókészítőket megillető munkadíjat, és azt saját szórakozásukra költötték. A keresetüktől megfosztott művészek pedig bosszúból e tisztviselők – grimasztól eltorzult – arcait örökítették meg.
Az igazság azonban az, hogy már a gótikában is megjelentek az épületeken, a vízköpőkön a bajelhárító szörnyek, torzlények és sárkánygyíkok, de a barokk korban különösen kedvelt stukkódíszek között is találunk ilyen torzfejeket. (Azért vannak köztük szimpatikusak is.) 🙂
A kastélyt mély vizesárok vette körül, melynek külső bélésfalainak vastagsága akár a négy métert is elérte. Az egyetlen bejárat a kastélyudvarba vezető felvonóhíd volt.
A kastély elkészülte után nem sokkal már felújításokat végeztek, majd egy nagyobb építési munkálat során mindkét lépcsőház felújításra került, amelyek így a 18. század közepére elnyerték mai formájukat.
Esterházy Antal herceg rövid kormányzása alatt (1790-1794) említésre méltó építményt emeltetett: a hercegi istálló- és főőrségi épületet. Az épület a kastéllyal szemben található, és két különálló szimmetrikus szárnyból áll, amelynek homlokzatát egy hatalmas toszkán oszlopsor alkotja. A bal oldali keleti szárnyban kerültek kialakításra a hátas- és hámos-lovak istállói, ahol a lovak márványitatókból ihattak, valamint a szekérvár. A jobb oldali szárny adott otthont a hercegi gránátos főőrségnek.
Ezt követően betemették kastélyárkot, amelyet már régen nem töltöttek fel vízzel, és megépítették az így alacsonyabbra került kastélytérre vezető lépcsőrendszert is.
A kastély számára II. Miklós, Esterházy Antal fia idejében jött el a második fénykor. Rezidenciája klasszicista stílusban történő átépítéséhez és kibővítéséhez sikerül megnyernie a francia Charles Moreau építészt, aki a forradalmi klasszicizmus egyik legismertebb képviselője volt. Moreau a keleti és a nyugati oldalhoz egy-egy háromemeletes oszlopcsarnokos épületet tervezett. A keleti épület a színháznak és az operának, a nyugati bővítés pedig az Esterházyak képtárának adott volna helyet. A tervezett hozzáépítésekkel a kastélyfront hossza háromszorosára növekedett volna. A kastély kert felőli oldalának átépítése 1803-ban kezdődött Ehmann hercegi építész vezetésével. A park felőli két tornyot részben lebontották, majd újra felhúzták, ezután mind a négy torony egységes alacsony sátortetőt kapott. Moreau hatalmas, húsz korinthoszi oszlopon nyugvó tetővel fedett bejáratot épített, amelyhez mindkét oldalon egy tágas felhajtó csatlakozott.
1809-ben azonban a Moreau által elképzelt projekt munkálatait le kellett állítani, mivel a franciák elfoglalták Kismartont. A herceg napóleoni háborúk során keletkezett nagy adósságai, valamint a tömérdek pénzt felemésztő életvitele miatt a kastély további átépítésére nem nyílt lehetőség. A jelenlegi épület ezért csak töredékében tükrözi az eredeti grandiózus terveket. A kiállításon megtekinthetőek a látványtervek, bemutatják milyen lett volna a kastély, ha befejezik az építkezést.
Az 1945. év gyökeres változást hoz a kastély rendeltetését illetően. A II. világháború utáni megszállás időszakában ugyanis az elkövetkező 10 évre a kastély épületében kapott helyet a burgenlandi tartományi kormány hivatala, majd később a tartományi bíróság is. A burgenlandi tartományi kormány a történelmi épület fontosabb részeit 1969-ben ismét bérbe vette.
A kastély 2010. január 1-én 40 év után került vissza az Esterházy családhoz, ekkor az Esterházy Magánalapítvány kulturális központjává és kiemelt rendezvényhelyszínévé vált. A fényűzően berendezett pompás termekben valósággal megelevenedik a hercegi múlt és az Esterházyak udvari élete. A kastély még ma is a kulturális élet centrumának számít: az épület különböző ünnepségek és társadalmi események pazar színhelye.
Az Esterházy-kastély a századok során nemcsak reprezentatív szerepet töltött be, ill. nemcsak a legfelsőbb társadalmi osztályok lenyűgöző ünnepségeinek színtere és illusztris vendégek szálláshelye volt, hanem elsősorban az Esterházy hercegnék életének színhelyéül szolgált.
Az “Esterházy hercegek világa” témájú tárlatvezetés különböző érdekes és változatos területek összekapcsolását teszi lehetővé. A “Hercegnői lakosztályok” című kiállítás egyedülálló és közvetlen módon enged betekintést az Esterházy-dinasztia három karizmatikus nőalakjának életébe. A lakosztály nagy szakértelemmel restaurált termei emléket állítanak a hercegnék vonzó személyiségének, a látogatók elragadó történeteket ismerhetnek meg szerelemről, szerelmi viszonyokról, családi mindennapokról.
A kastély idegenvezetője a “Hercegnői lakosztályok” kiállításán három hölgy életét, életének színterét mutatja be.
A három hercegnő:
- Maria Josefa Hermenegilda született Liechtensteni hercegnő, II. Esterházy Miklós felesége, Joseph Haydn lelkes támogatója,
- Maria Theresia született Thurn und Taxis hercegnő, III. Esterházy Pál Antal felesége, a bécsi kongresszus alkalmából összegyűjt előkelő társaság által ünnepelt szépség, és
- Lady Sarah Frederica született Child-Villiers, III. Esterházy Miklós felesége
Portrék, naplórészletek, személyes levelezések, gazdasági iratok és kortársak beszámolói szolgálnak forrásul ahhoz, hogy ezek az úrnők a kiállítás erejéig kiléphessenek férjeik árnyékából. Megismerhetjük milyen életútra voltak hivatottak, hogyan illeszkedtek be a reprezentáció és a politikai szerepek szövevényébe, melyek voltak személyiségük jellegzetes vonásai, hogyan alakultak mindennapjaik, ünnepeik, és családi életük.
Közben a kastély szebbnél szebb helyiségeit ismerhetjük meg.
Az Esterházy-kastély nyugati szárnyának termei a mindenkori hercegnő lakosztályait képezték.
Az Esterházy Magánalapítvány gyűjteményéből származó egyes XIX. századi antik bútorokat első ízben állították ki a lakosztályokban, hogy azok hozzájárulhassanak a hercegnék életének méltó bemutatásához.
A hercegnői lakosztályok közelében található félemelet pedig először került megnyitásra a látogatók előtt. Itt a főurakat és úrhölgyeket kiszolgáló társalkodónők és szolgák életterébe pillanthatunk be.
Ezek a bútorok természetesen nem olyan díszesek és különlegesek, mint az alsó szinten láthatóak, de az intarziás parketta és a tapéta itt is a kastély pompáját mutatja.
Az Esterházy család a cselédjeit taníttatta, képezte, szolgálatuk után nyugdíjat is kaptak és a gyermekeikből nevelték ki az utánpótlást.
A félemelet egy gyönyörű vas csigalépcsőn keresztül is megközelíthető.
A vezetett túra pedig a kastély csodálatos kápolnájában ér véget, ahol még Haydn zenéjét is meghallgathatjuk.
A régi vár nyugati szárnyában még a kastély nagy átépítése előtt átalakítottak kápolna céljára egy termet, amelyet az esztergomi érsek 1660-ban szentelt fel. A barokk átépítés során a belső tér elnyerte azt az előkelő barokk díszítést, amelyet mind a mai napig megőrzött. Az emeleti páholysorok a hercegi család tagjai, a földszint pedig az alkalmazottak és a nép számára voltak fenntartva.
A jobb mellékoltár Szent Konstantin mártír, a kereszténységre áttért római legionárius ereklyéjét rejti. A relikviát XI. Ince pápa ajándékozta I. Esterházy Pál hercegnek köszönete és elismerése jeléül a török ellen vívott harcban való érdemeiért.
A jobb mellékoltár Szent Konstantin mártír, a kereszténységre áttért római legionárius ereklyéjét rejti. A relikviát XI. Ince pápa ajándékozta I. Esterházy Pál hercegnek köszönete és elismerése jeléül a török ellen vívott harcban való érdemeiért.
Az átépített kastélykápolna új orgonát is kapott, melynek készítésével I. Esterházy Pál a bécsi Daniel Bauer orgonakészítőt bízta meg. Az új orgona egy „finom kidolgozású, három szoborral díszített hangszer” lett, amely a kórus teljes hátsó falát elfoglalta. A jelenleg a kápolnában található orgona egy – Joseph Haydn idejéből származó – eredeti hangszer, amelyet a XIX. század első negyedében készítettek, és a klasszicizmus korának legfontosabb és legreprezentatívabb osztrák orgonájaként tartanak számon.
A kastély másik felében pedig “Az Esterházy-kastély fénypontjai” kiállítás látható. A kiállítás egyedülálló módon mutatja be a kastély gyűjteményeiből származó különleges tárgyakat, és érzékletes módon enged betekintést a hercegi család életmódjába.
Itt a belépés előtt audio guide-t kérhetünk, amiről érdekes és részletes leírásokat hallgathatunk a termekről és lakóikról egyaránt.
Az Esterházy-kastély termeiben az építészettörténet, és az Esterházy hercegek életének három évszázada követhető nyomon. A kastély keleti szárnyában lévő hercegi gyűjtemény – nagyközönség számára eddig be nem mutatott – válogatott kincseket vonultat fel.
A XVIII. században egyre szorosabbá váló távol-keleti kereskedelmi kapcsolatok hatására az Esterházyak – mint csaknem mindegyik más európai nemesi család tagjai is – élénk érdeklődést mutattak a kínai divat iránt. II. Antal ezért elrendelte egy kis kínai szalon berendezését. A színezett papírtapétákat eredeti kínai fametszetek alapján készítették, és a mintákat virágmotívumos girland-, valamint madár- és pillangóábrázolásokkal egészítették ki. A három visszatérő motívum (petárdák kilövése, tücsökviadal, lótuszvirágcsokor) a kínai polgári családok újévi szokásait eleveníti meg.
Fő attrakciónak számítanak többek között a frankenthali manufaktúrában készült porcelánok, a bécsi Würth cég által készített ezüst étkészlet, mely az empire korból fennmaradt legnagyobb ezüstkészlet a világon, és a szintén empire stílusú ingaóra a hozzátartozó két gyertyatartóval.
A kismartoni kastély vendégei között számtalan ismert, történelmi személyiséget tartanak számon. Zsigmond király 1392-ben, I. Lipót 1618-ban, Mária Terézia 1742-ben járt itt. Nelson admirális 1800-ban volt a kastély vendége. Beethoven 1807 szeptemberében az általa komponált C-dúr mise bemutatója miatt tartózkodott itt. Ferenc Károly főherceg 1819-ben, fia I. Ferenc József császár pedig 1881-ben volt a kastély vendége.
A Haydn Terem az Esterházy-kastély büszkesége, amely méretében és berendezésében az Esterházy hercegek politikai, gazdasági és kulturális jelentőségét tükrözi. Mára a világ legszebb és akusztikailag legjobb koncerttermei között tartják számon. A terem névadója a híres zeneszerző Joseph Haydn, aki majdnem 40 évig állt az Esterházyak szolgálatában, és sok művét Kismartonban komponálta.
A Haydn Termet I. Esterházy Pál idejében az Itáliából származó építész, Carlo Martino Carlone tervei alapján építették meg. A terem az északi szárny nagy részét elfoglalja, és három emelet magas.
A terem kiváló akusztikájának köszönhetően évente több mint 100 koncert helyszínéül szolgál. A gyakori, részben napközben tartott koncertek miatt a Haydn Terem látogatása korlátozott, csak a zenei rendezvények idején kívül látogatható.
Az utolsó hercegné Esterházy Melinda (született: Ottrubay Melinda) balett-táncosnő volt. 1933-ban került a Budapesti Operaház balettkarába, majd 1937-től magántáncos, 1942-től első magántáncos volt. Karrierjének csúcsán ismerkedett meg V. Esterházy Pál herceggel, akihez 1946-ban hozzáment feleségül és feladta balett-táncosi pályáját.
A kiállításon bemutatják Esterházy Melinda táncosnői múltját, életét is.
Férje, V. Pál, az utolsó Esterházy herceg 1989-ben bekövetkezett halála után a hercegné a legbizalmasabb tanácsadói segítségével alaposan fontolóra vette, hogyan lehetne megőrizni a utókor, és így Ausztria és Közép-Európa számára ezt a jelentős örökséget. 1994-ben megalapították az első központi magánalapítványt.
Esterházy Melindának és testvérének, Ottrubay Józsefnek kitűzött célja volt, olyan struktúrát létrehozni, melynek segítségével a jövőben lendületesen növekvő gazdasági vállalatok jönnek létre. Olyan vállalatok, amelyek hosszútávon és tartósan képesek megbirkózni a nagy műemléképületek (Fraknó vára, Lackenbach-i és Eisenstadt-i kastély) és számos további történelmi tárgy, valamint majorudvarok, régi lakóházak, kulturális színterek (úgymint a Szentmargitbányai Kőfejtő) és sokminden más fenntartásának hatalmas anyagi terhével. Az alapítványok másik fontos célja a jelentős gyűjtemény, melynek egy része érintetlenül hevert a kastélyok padlásán, tudományos feldolgozása, restaurálása és attraktív kiállítások keretében a közönség elé tárása.
Fontos tudni, hogy az alapítványok fennállásuk óta több mint 50 millió eurót ruháztak be a történelmi műemlékek és a gyűjtemények megőrzésébe és az adott célnak megfelelő átalakításába. Alig van még egy olyan magántulajdonú vállalat Ausztriában, amely tulajdonképpen állami támogatás nélkül ilyen jelentős mértékű befektetéseket hajtott volna végre értékes kulturális javak fenntartása céljából.
A hercegné és az alapítványok által az utóbbi tíz évben a kiemelkedő műemléki épületek és jelentős gyűjtemények gondozása érdekében tett hatalmas erőfeszítések jól bizonyítják a család és a régió történelmével való szoros kapcsolatot. Nincs még egy olyan nemesi dinasztia Ausztriában, amelynek története és kulturális javai szélesebb körben és vonzóbb módon lennének elérhetők az Ausztriából és külföldről érkezők számára.
Az Esterházy-alapítványok jelenleg évente összesen több mint 400.000 látogatót fogadnak, így fontos turisztikai vonzerőt jelentenek Burgenlandban.
Nemrég új időszakos kiállítás is nyílt a kastélyban, mely az utolsó hercegi pár életét mutatja be 5 felvonásban.
A Melinda hercegnéről (1920 – 2014) készült kiállítás egy rendkívüli asszony életét mutatja be a látogatóknak, akik nemcsak operaházi környezetben ismerhetik meg Esterházy Melindát közvetlen közelről, hanem magánemberként is. Magasra ívelő karrierjének fontos eseményei, valamint színpadi léttől független életének boldog és szomorú pillanatai elevenednek meg. Nem mesehős, hanem olyan személyiség karakteres képe bontakozik ki, aki egyre sokrétűbbé válik a rá mért feladatok révén.
Izgalmas felfedezések várják a látogatókat a kastély 500 éves pincéjében, itt található ugyanis Ausztria legrégebbi bormúzeuma. 1666-ban a kastély pincéjében már 280 ezer liter bort tudtak tárolni és a kastélyban szolgálóknak, köztük Haydn-nak is borban adták ki a fizetséget.
A kastély ódon pinceboltozatai biztosítanak helyet Ausztria legnagyobb bormúzeumának. A tekintélyes gyűjteményben több mint 700 lebilincselően érdekes kiállítási tárgy látható, amelyek segítségével történelmi és kultúrtörténeti áttekintést kaphatunk a nagy hagyományokra visszatekintő burgenlandi szőlőművelésről. Többek között Burgenland legnagyobb – eredetiben fennmaradt – boroshordója, illetve legrégebbi bálványos szőlőprése is megtekinthető.
A Haydn-explosiv kiállítás keretében multimédiás tájékoztatók, projekciós installációk és Haydn zeneműveinek meghallgatásával valamint a nagyszerű kiállítási tárgyak megtekintésének segítségével megismerhetjük Haydn életét az eisenstadti kezdetektől a londoni hírnevén át egészen időskori alkotásaiig. Láthatjuk a mester magánjellegű és szakmai kéziratait és eredeti hangszereket, mint például patronálójának, Maria Josepha Hermenegilda hercegnőnek a kalapácszongoráját is.
Haydn egyik fő feladata abban állt, hogy operákat komponáljon, és így elégítse ki Esterházy „Fényes” Miklós herceg reprezentatív operabemutatók iránti csillapíthatatlan igényét. Haydn elsősorban az olasz vígoperák felé fordult, és a nagy költő, Carlo Goldoni librettóit zenésítette meg, hogy az Eszterházán (Fertődön) bemutatott operáknak olaszos hangulatot kölcsönözzön.
A kastély parkja egyike a 19. század legjelentősebb tájparkjainak. A majdnem 50 hektáros parkban négy tó, számos egzotikus fa és cserje található.
A parkban a Leopoldina-tó partján egy mesterségesen kialakított sziklás dombon a Leopoldina-kápolna áll. A kápolnában Antonio Canova olasz szobrász Esterházy Leopoldina hercegnőről carrarai márványból alkotott szobra áll. II. Esterházy Miklós ezzel a kápolnával őrizte szeretett lánya, Leopoldina emlékét.
A parkban továbbsétálva szép pálmaházra bukkanunk. A ma is látható Orangerie-t és még további pálmaházakat az 1800-as évek elején építették. Az Orangerie nagyon szépen fel van újítva és ma is citrusokat és trópusi növényeket nevelnek benne.
Meg ilyen különleges alakú bokrokat. 🙂
A park délkeleti bejáratánál lévő Maschinenteich, Gépház-tó prózai nevét az eredeti rendeltetéséről kapta. Ez a kis tó az egyetlen a parkban, melynek vizét természetes forrás táplálja. Már 1750 körül a tó vizét egy úgynevezett “vízgép” igavonó állatok segítségével felpumpálta a park magasabban fekvő részeibe, ahol öntöztek vele. Később ez a vízgép nem működött már jól, ezért II. Miklós herceg 1803-ban vásárolt egy Watt-féle gőzgépet. Ehhez építették a gyönyörű, görög kereszt alaprajzú épületet, melyben a mesterséges vízeséseket működtető gőzpumpát elhelyezték. Ma itt van a városi strand, a parkfürdő bejárata.
A park legmagasabban fekvő tava az Obeliszk tó, mely a nevét az 1871-ben III. Esterházy Miklós herceg által, a 31 éves korában elhunyt felesége, Sarah Child-Villiers of Jersey emlékére emeltetett oszlopról kapta.
A magasan fekvő tavat az 1805 és 1808 között lefektetett Buchgraben-vízvezeték és a Gépház tó vize táplálta úgy, hogy az 1803-ban üzembe helyezett gőzgéppel pumpálták fel a vizet a Gépház tóból. A kis tó funkciója a víztárolás volt, innen öntözték a kert egyes részeit. Először a Pálmaház üvegházaihoz vezető vízvezetéket építették meg, majd 1817-ben az építés alatt álló vízeséshez vezetőt a Leopoldina templomnál. 1991-ben sikerült a súlyosan megrongálódott Buchgraben-vízvezetéket rendbe hozni és az Obeliszk tavat újra feltölteni vízzel.
A kastély parkja ingyenesen bejárható, a kastély kiállításaira pedig a következő belépőjegy árak vannak:
Kastélyvezetés – hercegnői lakosztályok (magyar nyelven minden nap 10:30 és 15:30 órakor, május 1-től szeptember 30-ig 12:30-kor is)
- felnőtt jegy 11 Euro
- kedvezményes és csoportos jegy 9 Euro
- családi jegy 23 Euro
Haydn belépő (Haydn explozív és az Esterházy-kastély fénypontjai kiállítás egyéni megtekintése)
- felnőtt jegy 11 Euro
- kedvezményes és csoportos jegy 9 Euro
- családi jegy 23 Euro
Ingyenes belépés a következő kártyákkal: Niederösterreich-Card, Burgenland-Card, Neusiedlersee-Card, Vienna-Pass
Bormúzeum (vezetés nélkül látogatható)
- felnőtt jegy 7 Euro
- kedvezményes és csoportos jegy 5 Euro
- családi jegy 15 Euro
Esterházy Melinda kiállítás
- felnőtt jegy 9 Euro
- kedvezményes és csoportos jegy 7 Euro
- családi jegy 19 Euro
Kastély-gyűjtőjegy (a kastély valamennyi kiállítására)
- felnőtt jegy 19 Euro
- kedvezményes és csoportos jegy 17 Euro
- családi jegy 39 Euro
A családi kedvezményt szülők vagy nagyszülők két, legfeljebb 16 éves gyerekkel vehetik igénybe. Gyerekeknek a belépés 6 éves korig ingyenes. Csoportos kedvezmény 20 főtől jár. Csoportok a Hercegnői lakosztályokon kívül is bármelyik kiállításra kérhetnek idegenvezetést +45 Euro ellenében.
A Eisenstadti Esterházy kastély általános nyitva tartása május 1-től szeptember 30-ig minden nap 10 és 18 óra között, április 1-től 30-ig és október 1-től november 3-ig naponta 10 és 17 óra között, november 4-től március 31-ig pénteken, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 10 és 17 óra között.
A fotók közül néhány és az információk egy része a kastély honlapjáról, az esterhazy.at, valamint az eisenstadt-tourismus.at oldalról származik.
És ha nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Érdemes megnézni.
Nyalták eleget a Habsburgok talpát, azért hát kijárt nekik a luxus.
Hogy nem sül le Európa képéről a bőr…a Kismartoni Kastély falán a 16 magyar ősvezér portréja…Ausztriában!!!??…ezek kényszerítettek bennünket Monarchiába…a világháborúba…és ezek, mint vsztesek kaptak testet a magyar földből…mert a szemét nyugat bennünket mindig irigyelt…ezek most is semleges Únió tagok…NATO tagság nélkül…klezmer politika…
Hangulatos kisváros. Többször jártunk ott. Budapestről az egy napos kirándulás is kényelmesen megoldható. Sajnos, az utolsó látogatásunk alkalmával negatív tapasztalatok is voltak. Nem csak érdeklődő turisták látogatják a kis várost.